A vérvétel eredmény értékei a szakorvosok szemében
A kis- vagy nagylabort általában szervi problémák, krónikus betegségek, allergia okán is elvégezhetik. A kislabor során vérvétel eredmény értelmezése után egy általánosabb, átfogó képet kapunk a szervezetünk vérképzéséről, illetve méregtelenítési és anyagcsere-funkcióiról, míg a nagylabornak köszönhetően a szervezetünk működését, például a szénhidrát- és lipidanyagcserét, a máj, a vesék és a pajzsmirigy működését, a vérképző rendszer állapotát és a szervezetben jelenlévő gyulladásokat ismerhetjük meg.
Jelentős információkat tudhatunk meg a máj és a vesék állapotáról egy-egy vérvizsgálat alkalmával. A vesefunkció értékének megállapításához a kreatinint és a karbamid nitrogént vizsgálják, ezeknek az értékei is láthatók a részletes vérvétel eredményben. Amennyiben lecsökken a veseműködés, akkor megnő a kreatinin értéke, így ennek mérése kimutatja a problémákat. A májfunkció állapotának a megállapításához pedig a GOT, GGT és GPT értékeket kell nézni. Amennyiben a nőknél és férfiaknál külön meghatározott értéktartományon kívül esik a vérvétel eredményben látható érték, akkor az májbetegségre utal.
A lép, tüdő, illetve a máj állapotára lehet következtetni a vérlemezkék értékei alapján, amelyek szintén feltüntetésre kerülnek a vérvétel eredményben. Mivel a vérlemezkék általában 5-9 nap után elhalnak, és a lép, a tüdő vagy a máj feladata ezek eltávolítása, a szakorvos könnyedén láthatja a szervek hibás működését az elhalt vérlemezkék kiugróan magas számából, amely akár gyulladásra, akár daganatos megbetegedésre engedhet következtetni. Azonban a túl alacsony értékek sem jók: a vérlemezkék fő feladata a véralvadás és a sebgyógyulás támogatása, így kevés számuk vérzékenységet jelentkezhet (vagyis a szervezet vagy nem termel elegendő vérlemezkét, vagy ezek túl gyorsan elhalnak).
Felkészülés és megelőzés a vérvétel eredmény segítségével
Egy vérvétel eredményéből ki lehet mutatni még az ionok, a vitaminok, az ásványi anyagok és az egyéb nyomelemek mennyiségét, továbbá a véralvadási faktorok koncentrációját. Mivel tudjuk, hogy a várandósság során egyes magzati sejtek átkerülnek az édesanyák vérébe, és az is tény, hogy ezek bizonyos módszerekkel szeparálhatók, így azokból specifikus genetikai vizsgálatok végezhetők. Így egy várandós nő számára nemcsak a saját, hanem a magzata állapotáról is fontos információkat hordoz a vérvétel eredménye, többek között megállapítható a Down-szindróma fennállása is.
A rák kialakulásának megelőzésében kiemelt jelentősége van a szűréseknek, ezáltal a vérvétel eredménynek is. Egy erre irányuló vizsgálat során nagyon fontos értékeket mutathatnak ki a vérvétel eredményben a tumor markerek. Ezek jelzik a rákos elváltozások jelenlétét a szervezetben: egészséges embernél vagy nincsenek, vagy egy alsó határérték alatt vannak. Ha e fölé megy az értékük, akkor azonnal további vizsgálatok kellenek, hogy az elváltozás helyét és okát megtalálják.
A fehér- és vörösvérsejtek által hordozott információk a vérvétel eredményben
A fehérvérsejtek, azaz a leukociták is fontos értéket adnak a vérvétel eredményben, hiszen jelentős szerepük van a kórokozókkal szembeni védelemben. A csontvelőből származnak, de jelen vannak a vérben, a szövetekben, a nyirokcsomókban és a nyálkahártyákban. A granulociták, monociták és limfociták adják a fehérvérsejtek három csoportját, ezeknek értékei láthatók a vérvétel eredményben. Az alacsony értékek fertőzésre, vérbetegségekre, daganatos megbetegedésekre vagy csontvelő károsodásra utalhatnak.
A vörösvérsejtek értéke és paraméterei az egyik fő elemei a vérvétel eredményének. Nekik nincs sejtmagjuk, így nem tudnak osztódni, emiatt nagyjából 120 nap után halnak el a lépben. Ezután a máj és lép feladata, hogy a szervezetből eltávolítsa az elhalt sejteket, vagyis ezeknek a vérben való előfordulási értékéből következtethet az orvos a két szerv funkcióira a vérvétel eredmény áttekintése során. Továbbá a vörösvérsejtek száma kimutathatja a vas- vagy vitaminhiányt, illetve különböző szervek vérzésére, fertőzésekre vagy daganatos megbetegedésekre is lehet következtetni, ha a többi értékkel együtt a kis számuk erre utal a vérvétel eredményben.
A vérvétel eredmény elemzésének fő céljai
A vérszérum több száz fehérjét, továbbá szénhidrátokat, lipideket, hormonokat, koleszterint, zsírsavakat, eletroliteket, illetve magnézium-, kalcium-, kálium-, nátrium- és foszfátionokat tartalmaz. Ezeknek a szintje is látható a vérvétel eredményben, így amennyiben az orvos pontos információkat szeretne egy szervről és annak működéséről, állapotáról, akkor a vérvétel eredményében látható vérszérum-paraméterek értékéből tud arra következtetni. A vizsgálat után általában a betegnek nem fontos a vérvétel eredményének pontos értelmezése, hiszen ezek alapján elsősorban a szakemberek dolgoznak. A normális értéktartományon kívül eső adatokat az orvos mindenképpen jelzi és elmagyarázza a betegnek, illetve felhasználja a diagnózis felállítása és a kezelés során.
A vérvétel célja a vér alakos elemeinek, a véralvadási faktoroknak vagy a szérumban található, az egyes szervek működésére vagy gyulladásra utaló paramétereknek a vizsgálata. Így a kapott vérvétel eredményben a szakorvos ezeket keresi az adatok között. Ha valamilyen tünet(együttes) okát keresik, akkor szoktak labort kérni, vagy bizonyos betegségekre való hajlam esetén megelőzés gyanánt is. De fontos a vérvétel eredmény egy kontrollvizsgálaton, amelyet valamely korábbi probléma miatt kérnek, vagy éppen daganatos betegségek gyanúja vagy utánkövetése esetén is.